A technológiai haladás során az emberek mindent a kezükkel értek el a ránk maradt szövegek tanulsága szerint, a kézzel, ami az intellektus hordozója: a felsőtest része, míg a láb az alsó testé, melynek hivatása az, hogy a gépezet futóművéül szolgáljon. Marx Grundrisse c. írásaiból származik a szókép, miszerint a szerszámok az emberi agy folytatásai, az emberi kéz készítette őket, így tárgyiasult a tudás. A természet az emberi kéz kontrollja alá került, a manufaktúrák pedig cipőket és csizmákat gyártottak, hogy a kevésbé intelligens alsó testet lássák el lépő bevonattal.
A test vertikális fontossági sorrendje a felsőtest és alsótest dualizmusa. A kéz a természetben dolgozik, míg a láb mozog benne. Azonban ha a valóságos mozgást szemléljük, láthatjuk, hogy a test egységében mozdul meg, ahogy megmozdul. Így minden testrész szolgál szerszámként, akár kesztyűt, akár cipőt húzunk rá. A járás közben, még a nyugati csizmás láb sem úgy jár, mint az inga. Egyik lépés nem ugyanolyan, mint a másik. Sokkal inkább ritmikus, mint metronómikus, élő mintázattal írható le, és nem centiméterekkel. A járás egy folyamatában kibontakozó feladatra adott válaszok összessége, csakúgy, mint bármely más testmozgás esetében. Így már azt is állíthatjuk, hogy a sétálás egy magasan intelligens tevékenység. Ez az értelem nem az agyban foglal helyet exkluzívan, hanem az egész testet bevonja a feladatba, melyet az emberi lény folytat a természeti környezetében.
Irodalom:
(1) Tim Ingold, CULTURE ON THE GROUND The World Perceived Through the Feet; in: Journal of Material Culture Vol. 9, (2004) SAGE Publications, London
A kép forrása:
Pinterest
A test vertikális fontossági sorrendje a felsőtest és alsótest dualizmusa. A kéz a természetben dolgozik, míg a láb mozog benne. Azonban ha a valóságos mozgást szemléljük, láthatjuk, hogy a test egységében mozdul meg, ahogy megmozdul. Így minden testrész szolgál szerszámként, akár kesztyűt, akár cipőt húzunk rá. A járás közben, még a nyugati csizmás láb sem úgy jár, mint az inga. Egyik lépés nem ugyanolyan, mint a másik. Sokkal inkább ritmikus, mint metronómikus, élő mintázattal írható le, és nem centiméterekkel. A járás egy folyamatában kibontakozó feladatra adott válaszok összessége, csakúgy, mint bármely más testmozgás esetében. Így már azt is állíthatjuk, hogy a sétálás egy magasan intelligens tevékenység. Ez az értelem nem az agyban foglal helyet exkluzívan, hanem az egész testet bevonja a feladatba, melyet az emberi lény folytat a természeti környezetében.
Irodalom:
(1) Tim Ingold, CULTURE ON THE GROUND The World Perceived Through the Feet; in: Journal of Material Culture Vol. 9, (2004) SAGE Publications, London
A kép forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése