A jóga torna tulajdonképpen nyújtás, ezt a fajta nyújtást a szakirodalom aktív nyújtásnak nevezi. Én most ebben a posztban a dinamikus nyújtásra hozok egy példát, egy kezdő alapszintű tékvandó nyújtó gyakorlat sort Jason Ok, főoktató videóján. Figyelem, a nyújtás a kor előrehaladtával, edzettségi szinttel (mennyire vagyunk gyakorlottak, azonban csak erőedzés folytatása esetén az ízületi mozgáshatár romlik), de a külső hőmérséklettel (nagy hidegben merevebbek az izmok és a szalagok), napszakkal (reggel kevésbé vagyunk hajlékonyak, mint a nap végén), testtartással (egyoldalú terhelésnek kitett testrészekkel – pl. számítógép előtt ülés, a szövetek megrövidülnek), betegséggel, ízület struktúrájával, pszichés állapottal (pl. izgalom, félelem, nyugalom) különbözőképpen történik a testben.
A dinamikus nyújtás: „az amikor a test egy része mozgásban van, fokozatosan növekszik a mozgás sebessége, a nyújtás mértéke, vagy mindkettő egyszerre.” A dinamikus nyújtás nem erőlteti a mozgási terjedelem határán túlra a mozdulatot, nincsenek erőltetett mozgások. Lassú kontrollált láb- és karlendítések, felsőtest csavarások történnek. A dinamikus nyújtás a dinamikus hajlékonyságot fejleszti. 8-12-es sorozatokban érdemes végezni a dinamikus nyújtógyakorlatokat.
Ez a fajta nyújtás jellemző a harcművészeti edzésekre. Ha bele vagyunk ragadva néhány pózba, sőt, a lábunkat nem is tornáztatjuk, egy kis nyújtás helyre teszi az erőegyensúlyt. Semmiféle jogi felelősséget nem vállalok, ha valaki megsérülne, mindenki belátása szerint vegye figyelembe egészségi állapotát. Annyit mondhatok, hogy bíznunk kell önmagunkban, és lehetőséget remélni a fejlődésre. Az Alpok csúcsát vagy a Csomolungmát nem másztam meg ma, csak elvégeztem ezt a nyújtó gyakorlatot, és úgy vélem, aki teheti, annak sokat segíthet.
Kipróbálhatjuk az első képen látható pozíciót is!
Irodalomjegyzék:
(1) Müller Anetta és Rácz Ildikó, Aerobik és fitnesz irányzatok, (2011) Dialóg Campus Kiadó
A kép forrása:
lastics.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése