2018. július 24., kedd

A környezet érzékelése a lábunkkal


Sztereo-ciklográfia


Hiába tűnik közhelynek, értsük meg jobban, hogy nem csak a szemünkkel, fülünkkel és a bőrünkkel érzékelünk, hanem az egész testünkkel. Ám a nyugati tradíció a látást és hallást az egyéb érzékelés fölé helyezte. A környezettel mégis az elsődleges kapcsolatunk a lábunkkal történik, még úgyis, ha cipőt viselünk. A kísérletek többsége a kezünk tapintóérzékével foglalkozik. Igazi célkitűzés, hogy megtaláljuk, miben különbözik a gyalogló láb érzékelése. Az intuíció azt sugallja, hogy a kéz a forma ismerője, a láb pedig azé a talajé, amin áll. Hogy a láb figyelme középpontjában a talaj, és a rajta álló dolgok vannak, és fókuszálhat önmagára is. Hogy a gyalogló láb a test súlyát érzi jobban, amint egy tárgy súlyát is azon keresztül érzékeli.

Erving Goffman tanulmányai alapján felismerhetjük a látás fontosságát a sétáló számára. Azonban ne felejtsük el, vannak vak emberek is, és nekik szintén van érzékelésük. A hallás esetében pedig ne felejtsük el a siketeket, akik a lábukkal is hallanak, miként a talaj rezonanciáját érzékelik. A test vertikálisan fontossági sorrendbe állított részei tehetnek arról, hogy még a kísérletező pszichológusok is gyakran úgy tűnnek, mintha azt gondolnák: „a fontos megfigyelések a sarokban ülve történnek, és nem sétálás közben.” Gyakran azt érezzük, hogy a dolgok tökéletes látványa egy mozdulatlan perspektívából történik, vagy úgy, mintha a kezünkben forgatnánk. Azonban való életünkben sosem látjuk egy pontból a látványt, mindig többé-kevésbé körüljárjuk. James J. Gibson, a vizuális percepció korszakalkotó kutatója ismertette, hogy a tárgyak nézésekor nem mereven fókuszálunk egy pontra, hanem a szemünk utat jár be a tárgy felületén. Az pedig, hogy mit látunk, az attól is függ, hogyan mozgunk közben. Az észlelő aktivitásnak tehát, a mozgás az elsődleges alapja, és nem a gondolkodás. Pontosabban a gondolkodás nem elválasztható a mozgástól, hiába választjuk ketté a felső és alsó testünket fontossági szempontból, mert a séta egy ide-oda lépkedő módja a megismerésnek. 



A látvány több pont összessége


Ha ezeket felismertük, a vizsgálatnak egészen új területe nyílik meg, amely a lábmunka technikáival, és a lábakra szerelt eszközökkel foglalkozhat. A lábmunka specializált hatékonyságát növelő ilyen eszközök pl. sílécek, korcsolyák, hócsizmák, futó cipők és foci cipők, kengyel és pedál, és a búvár uszony; rengeteg példát hozhatunk. A nyomás hatására működő eszközök is, pl. sétapálcák, mankók, vagy akár az evezőlapát egy csónakban.





Irodalom:

(1) Tim Ingold, CULTURE ON THE GROUND The World Perceived Through the Feet; in: Journal of Material Culture Vol. 9, (2004) SAGE Publications, London



A képek forrásai:

http://grail.cs.washington.edu/projects/stereo/cga.html

Pinterest

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése